100 éve született Laky Teri, mesterünk, kollégánk, barátunk. Az emlékére szervezett tudományos konferencia témáinak azoknak a kutatási kérdéseknek a XXI. századi megfelelőjét választottuk, amelyeket  Laky Teréz pályája kezdetétől, a XX. században vizsgált: a digitalizáció terjedésének hatását a gazdasági tevékenységekre, a kisvállalkozások, az atipikus munkák megjelenését és terjedését. Sok szempontból elemezte alaposan az atipikus munkaerőpiac sajátosságait. A jelenben is ugyanolyan érvényesek a kérdésfeltevései, mint voltak évtizedekkel korábban. Különösen igaz ez a számítógépesítés, azon belül a mesterséges intelligencia és a munkaerőpiac kapcsolatára.
A konferencia szervezői három témakörben várják a jelentkezéseket, olyan előadásokkal, amelyek azzal foglalkoznak, hogy miként lehet, hogyan érdemes, hogyan kell folytatni a jelenben mindazt, amit Laky Teréz vizsgált kollégáival együtt évtizedeken át.

1. A mesterséges intelligencia terén a közelmúlt fejleményei nagyon sok területen radikálisan és hihetetlen gyorsasággal alakítják át a gazdasági, társadalmi viszonyainkat. Rengeteg vizsgálati kérdés merül fel  az emberek és gépek közötti új munkamegosztási rend kiformálódásának, a  termelékenység új dimenzióinak, a munkaerőpiac szerkezeti átalakulásának (újra)értelmezésétől kezdve az újfajta kompetenciakörök felbukkanásának, az oktatással szemben felmerülő kihívásoknak, a felelősségi, elosztási viszonyok átalakulásának, a munkanélküliség új dimenzióinak elemzésén át az említett jelenségek közötti bonyolult kölcsönhatások jogi, erkölcsi, szabályozási problémáinak vizsgálatáig.
2. Radikális változásokat láthatunk az atipikus foglalkoztatási formák bővülésében és terjedésében részben a technikai fejlődésnek, részben a környezettudatosságnak, a fenyegető járványoknak, részben a platformgazdaság új munkaszervezési megoldásainak köszönhetően. A zeneiparban, a személyszállítás, ételkihordás, lakáskiadás során, a szolgáltatási szféra sok területén, a kulturális tevékenyégek számtalan fajtájában másfajta logika mentén szervezik meg a munkafolyamatokat, atipikus módon kapcsolják össze a gazdasági szereplőket egymással.
3. Ebben a gyorsan változó gazdasági környezetben a kisvállalkozások is új helyzet elé kerültek, mert meg kell találniuk azokat a szerepeket, funkciókat, amelyek életképesek lehetnek a globális ellátási láncok, nemzetközi vállalatok által uralt gazdasági térben.

A konferencia nyelve: magyar és angol (tolmácsolás nélkül)

A konferencia helye és ideje: 2026. április 24., péntek, Budapest, BME

Az előadásra jelentkezni lehet bővített absztrakttal (maximum 5000 karakter)

A bővített absztrakt beküldési határideje: 2026. február 15. => absztrakt beküldése

Az absztraktok elbírálásának határideje: 2026. március 15.

A konferencia honlapja: www.bmekomm.hu/szoc40/laky100/laky100-cfp

Budapest, 2025. december 1.

a konferencia Szervező Bizottsága

‍

Laky Terézről

életrajza: Laky Teréz 1926 augusztus 6-án született Pécsett, nehéz sorsú munkáscsaládból. 1944 végezte el a pécsi városi nőipariskolát mint nőiszabó és leányruhakészítő. 1946-48 között tanult a Pécsi Tudományegyetem munkás esti egyetemen. Első férje Pajzs István volt, aki a Dunántúli Napló főszerkeszője volt 1947-1948 között (majd a Rajk-per áldozatául esett). Laky Teréz 1949 júniusától a Szabad Nép újságíróként kezdett el dolgozni, ahol később rovatvezető lett. 1952-ben elnyerte a Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozatát. Ebben az évben kötött házasságot Kornai Jánossal. 1955-ben befejezte a pártfőiskolát, ám az országos politikai fejlemények következtében májusban politikai bizottsági határozattal áthelyezték alacsonyabb beosztásba a Szabad Ifjúsághoz olvasószerkesztőnek, ahol kicsit később, 1957 december 26-án felmondtak neki. 1957-1968 között szerződéses újságíróként dolgozott a Tanácsok Lapjánál, de 1963-tól másodállású főelőadó volt a KSH-ban is. 1968-tól szociológusként kezdett a KSH Infelor részlegében, majd 1973-tól a KSH Gazdaságkutató Intézetének tudományos főmunkatársa lett 1982-ig. 1978-ban kandidátusi fokozatot szerzett, és 1980-ban megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. 1982-től Munkaügyi Kutató Intézetben dolgozott tudományos főmunkatársi, igazgatói, tudományos tanácsadói beosztásokban. Ebben az időszakban egyetemi docensként tanított Közgazdaságtudományi Egyetem Szociológia Tanszékén. 1996-ban elnyerte a Magyar köztársasági érdemrend tisztikeresztjét "a gazdaságszociológia és a munkaügyi politika tudományos megalapozása érdekében kifejtett munkássága elismeréséért".

‍

publikációi: https://static.hlt.bme.hu/laky/biblio.html

‍