A kötelezően választható tárgy speciális csoportja az ún. sávos tárgyak, amelyek két féléven keresztül tartanak. Minden hallgatónak egy sávot kell választania. A sávok a következők: Csoport- és társadalmi dinamikák, Kulturális termelés, Tudománykommunikáció, Újságírás, Vizuális kommunikáció. Mire jó? Azon felül, hogy tényleg egy évig foglalkozhatsz valamivel, kiscsoportban lelkes és szakértő oktató irányításával, az órákon – függetlenül attól, hogy melyiket választod – megtanulsz alapvető készségeket és ismereteket egy nagyobb, önálló munka elvégzéséhez, megtanulsz tervezni, megtudhatod, hogy mennyi munkabefektetés kell ahhoz, hogy egy területen értő és szakértő legyél.

A Csoport-és társadalmi dinamikák sávon minden évfolyam valami új aktivitásba csöppen az első félévben, ahol megtapasztalhatja, hogy hogyan alakul a saját tanulócsoportja dinamikája egy adott közegben. Így az első évfolyam például mélyszegénységben élő ukrajnai menekült családokkal töltötte az első félév óráit; a második csoport pedig  joghallgatók szempontjából értékelte és alakított ki egy új oktatási módszert. Mindegyik esetben a jelentkezők valami nagyon távoli, a megszokott egyetemi közegtől eltérő munkában vesznek részt, mélyednek el, amely során saját határaikat, előfeltevéseiket, egyetemi közegben elvárt szerepeiket kénytelenek újragondolni, és az adott dinamikához igazítani. Az első félév eseményeit a csoport közösen naplózza. A kihívásokkal teli első félévet az elméleti reflexió követi: a második félévben a tapasztaltakat dolgozzuk fel, értelmezzük a releváns szakirodalom vagy egy közösen szervezett kutatás keretében. Így a szakirodalom olvasás a szerepekről, az érzelmi munkáról, a csoport- és társadalmi dinamikák felfejtéséről valódi téttel bír, hiszen az első félév tapasztalatainak érzelmi és tudományos feldolgozásának ad teret. Erre a sávra olyan hallgatók jönnek, akik szeretnek játszani, szeretik a kihívásokat, és szeretik megérteni, hogy mi is történik velük, a csoportjukkal abban a társadalmi térben, amibe aktuálisan kerülnek.

Miért érezzük fontosnak, hogy a közösségi média felületein (vagy akár kulturális lapok hasábjain) elmondjuk: a Trónok harca utolsó évada csapnivalóan sikerült? És ha mások ezzel nem értenek egyet, akkor vajon hogyan lehet eldönteni, hogy az ilyen vitákban melyik félnek van igaza? A szexista vagy rasszista részleteket tartalmazó művek szükségképpen rossz művek? Miféle szakértői tudás létezhet a művészet területén, és vajon általában hinnünk kell-e a kritikusoknak? Miért nem szeretjük a spoilerezést, és milyen tényezők állnak a „spoilerparanoia” elterjedése mögött? Hogyan befolyásolják a streaming szolgáltatók algoritmusai az esztétikai választásainkat, és mi a baj ezzel – ha egyáltalán van vele baj?A Művészeti kommunikáció sáv elsődleges célja, hogy megértsük, hogyan működnek a művészetről szóló kortárs nyilvános diskurzusok – a közösségi média-felületeken zajló kommentháborúktól a kritikai vitákig, a látványos kulturális „botrányoktól” a finanszírozással kapcsolatos kérdésekig. Ennek érdekében a két féléves kurzus során áttekintjük a művészetfilozófia alapproblémáit, és megismerkedünk azokkal az elemzési módszerekkel és fogalmi eszköztárral, amelyek segítségével világosan megragadhatjuk a művészet alapkérdéseit, és válaszokat fogalmazhatunk meg rájuk. A teoretikus szövegek és az egyes művészeti viták és „botrányok” elemzése közben mindvégig arra a kérdésre keressük majd a választ, hogy a művészetfilozófiai problémák hogyan jelennek meg a kortárs kulturális termelés és fogyasztás mindennapjaiban, és hogyan befolyásolják a művészeti kommunikáció gyakorlatát. A fogalmi elemzés mellett tehát komoly hangsúlyt fektetünk majd a művészet társadalmi kontextusának, a kortárs művészeti intézményrendszerek működésének, és a kulturális diskurzusokat irányító (a technológiai környezet megváltozásának hatására részlegesen átalakuló) kommunikációs normáknak a vizsgálatára. A kurzus részben gyakorlati jellegű: a hallgatók mindkét félév során kritikákat írnak majd aktuális kulturális termékekről (sorozatokról és filmekről, könyvekről, koncertekről, színházi előadásokról, képzőművészeti kiállításokról stb.), az elkészült szövegeket pedig műhelyszemináriumi keretek között közösen megvitatjuk és publikálható formára hozzuk. Továbbá meglátogatunk néhány kulturális szerkesztőséget, megismerkedünk az ott folyómunkával, illetve közösen részt veszünk néhány kulturális rendezvényen – így szerezve testközeli tapasztalatokat a kortárs kulturális színterek működéséről.

A kommszakos hallgatók egy részét foglalkoztatja a gondolat, hogy valamilyen szerepben a kulturális piacon fog elhelyezkedni. Lehet, hogy lesz, aki alkotói, s lesz, aki segítő funkcióban szeretne és fog kapcsolódni ehhez a területhez. Művészeti irányultságú képzésből számos van, különböző profillal, különböző háttérrel – művészettörténész, múzeumpedagógus,kurátor stb. A sáv természetesen nem akarja ilyen képzésekkel felvenni a versenyt. A cél inkább az, hogy a képzőművészeti alkotás (termelés) intézményrendszerét, az értékképzés mechanizmusait, a szcéna szerepeit és szereplőit bemutassa, ezzel távlatokat adva a vágyaknak és egyben tapasztalatot, tudást és gyakorlatot szerezni a vágyak megvalósításának terveihez.

A projektrendszerben szervezett sáv a tanszékhez, karhoz és egyetemhez kötődő valós intézményi kommunikációs feladatok segítségével vezeti be a hallgatókat a külső szervezeti kommunikációs stratégiák tervezési és végrehajtási gyakorlatába. A közös stratégia-alkotási fázist követően különböző feladatok (videós/fotós tartalomgyártás, social média felületek menedzsmentje, szervezési, előkészületi munkák, honlap működtetés stb.) tervezésére és végrehajtására munkacsoportok alakulnak, amelyeket a kurzusvezetők mellett gyakorlati szakemberek mentorálnak. A mentorok által elég magas színvonalúnak ítélt produktumokat felhasználjuk a tanszéki, kari és egyetemi kommunikációs feladatok végrehajtása során. A hallgatók beszámolója a munkacsoportban végzett munka végterméke (dizájn, videó,honlap menedzselése és minden tartalomgyártáshoz szükséges munka bemutatása). A sávra elsősorban olyan hallgatókat várunk, akik social media menedzsmenttel szeretnének foglalkozni, interjúzni, vagy kipróbálnák magukat egy honlap működtetésével járó feladatokban; akik videózni, fotózni, vágni és minőségi vizuális tartalmakat szeretnének előállítani.

Miként lehet érdekessé tenni egy podcastet a csigák szexuális életéről? Miért fontos, hogy mindennapi emberek pingvineket számoljanak antarktiszi kamerafelvételeken? Hogyan érdemes és hogyan nem érdemes támadni az asztrológiát? Miben különbözik, ha cikket írunk egy tudományos blogra vagy a Természet Világa újságba? Mi a különbség egy kutatócsoport, egy állatkert vagy egy múzeum kommunikációja között? Megannyi kérdés a tudománykommunikáció területéről, amelyekre a Tudománykommunikáció sáv keretein belül igyekszünk majd választ adni. A hallgatók megismerkedhetnek a tudománykommunikációs elméletekkel és projektekkel, és gyakorlati tapasztalatot szereznek arról, hogyan lehetséges sikeresen - vagy éppen sikertelenül - kommunikálni a tudományos és technológiai eredményeket. A Tudománykommunikáció 1. tárgyban a tudomány és a  tudománykommunikáció elméleti keretei, és a hagyományos és nem-hagyományos színterei kerülnek bemutatásra. Az előbbi magába foglalja az online és offline tudományos újságírást és az ismeretterjesztő rádiós és TV-műsorokat is. Az utóbbi kategóriában a hallgatók megismerhetik a meetupok, a science café-k és a science art világát. Ebben a félévben fontos részt képviselnek a tudománykommunikációs eszköztár legfontosabb elemei, úgy mint a nyelvezet, az előadásmód és a képi világ alkalmazása. A Tudománykommunikáció 2. tárgyban már komplexebb kérdések kerülnek bemutatásra, úgy mint a társadalmat is érintő tudományos kérdések (pl. klímaváltozás, géntechnológia, atomenergia) és az áltudományok területe (pl. asztrológia). Ezen a kurzuson találkozhatnak a hallgatók a sikeres tudománykommunikátorok technikáival, a tudományos-fantasztikus filmekben ábrázolt tudóssztereotípiákkal és a humor használatával. A tantárgyak csoportos és egyéni feladatokon keresztül segítik a hallgatókat a tudománykommunikációs ismeretek elsajátításában, nagy hangsúlyt fektetve a gyakorlati tudás megszerzésére, amelyet egy-egy projektfeladatként prezentálniuk is kell majd a félévek végén.

Mi különbözteti meg a médiaképes szövegeket az iskolai fogalmazásoktól? Honnan lesz az újságírónak témája? Hogyan kell egy témajavaslatot úgy megírni, hogy arra egy szerkesztő felfigyeljen? Milyen címet adjunk a cikkünknek, ha azt szeretnénk, hogy az olvasó kattintson? Hányféleképpen szerezhetünk információt az anyagunkhoz, és honnan tudjuk, hogy mikor mi a legcélravezetőbb módszer? Mit kezdhetünk egy sajtóközleménnyel? Honnan tudjuk, hogy ki a releváns megszólaló egy anyaghoz? Alapvető kérdések, melyekre jó tudni a választ, ha szívesen dolgoznál a médiában vagy esetleg a PR területen. Persze az sem mindegy, hogy ismered-e a hírszerkesztés szabályait, vagy a különbséget tudsz tenni riport és interjú között, ezért a kurzusokon sorra vesszük a sajtóműfajok sajátosságait. Lesz szó tényközlő, átmeneti és publicisztikai műfajokról, mindenki kipróbálja majd magát az interjúkészítés és kritikaírás területén. A cikkelemzések miatt a két félév végére erősebb kritikai érzékkel rendelkezel majd, és a szövegalkotási készségeid fejlesztését sem igen tudod majd elkerülni. Sőt, az Újságírás sáv végére lesz legalább két saját, több oldalas cikked is. Ezeken a tárgyakon az írott sajtó (nyomtatott és online) áll a középpontban, alapvetően szövegek elemzésével és létrehozásával foglalkozunk.