Főoldal
|
Kodaj

Kodaj Dániel: Mesterséges unintelligencia

"Egyesek szerint az AI gondolkodik, az AI ágensek kapcsánpedig már többen arról beszélnek, hogy az AI döntéseket hoz és önállóancselekszik. Három filozófiai érvet ismertetek, melyek (ha helyesek) aláássák ezt az ideológiát: (a) Hubert Dreyfus érvét, mely a megtestesültség fontosságát hangsúlyozza a gondolkodás és cselekvés kapcsán, (b) John Haugeland érvét, mely az értelmet az egzisztenciális szituáltsággal köti össze, és (c) saját antirealista érvemet, mely szerint az AI eleve nem egy önálló létező, hanem az emberi kooperáció eddig ismeretlen formája."
‍

Már a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások kezdete, az 1960-as évek óta – sőt, tulajdonképpen már a XVII. század óta –léteznek filozófiai érvek amellett, hogy a gondolkodás gépesíthetetlen jelenség és az emberi elme radikálisan különbözik a programokat mechanikusan végrehajtó szerkezetektől. Az ilyen demarkációs érvek közül manapság John Searle „Kínai Szoba” gondolatkísérlete és Roger Penrose gödeli spekulációi a legismertebbek, de a potenciális demarkációs kísérletek spektruma ennél jóval szélesebb. A nyelvi jelentés (Searle) illetve a matematikai megértés (Penrose) mellett az introspekció, a referencia, a fenomenális tudat, a megtestesültség és az egzisztenciális szituáltság is alapot adhat rá, hogy megpróbáljuk elkülöníteni az emberi elmét a számítógépektől. Ez a könyv tíz modern demarkációs érvet mutat be, a mai –nagy nyelvi modellekre épülő – MI-technológia kontextusába helyezve őket. Végkövetkeztetése szerint értelmünknek legalább három gépesíthetetlen aspektusa van: a fenomenális fogalmak használata, a funkciók felismerésének képessége és az önreflexió. Emellett a gépi számítások metafizikája is arra utal, hogy az MI-re csak rávetítjük a gondolkodást, intrinzikusan nincs benne jelen."

‍

BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék

1111 Budapest, Egry József u. 1. E.ép. 7. emelet, 715.

© 2023 BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék

Site by, Roland Jenei & Csincsák Fanni