Doktori disszertációját az irodalmi szerzőség kérdéséről írta. A doktori fokozat megszerzése óta tudományos érdeklődése az irodalom és a média határvidékeire irányul, kutatásai a digitális kultúra és az irodalmi hagyomány kapcsolatával, az utóbbi időben a kortárs önéletrajzi narratívák medialitásával foglalkoznak. Ennek a témának az irodalomtudományi, médiaelméleti és nyilvánosságtörténeti szempontokat ötvöző vizsgálatára Bolyai Ösztöndíjat kapott. Az elmúlt két évtizedben hazai és nemzetközi szakmai konferenciák és a laikus közönséget megszólító irodalmi és tudományos rendezvények során vett részt szervezőként és előadóként. Egyetemista kora óta rendszeresen publikál kritikákat általában irodalomról, ritkábban más művészeti ágakról, angolból fordít szakmai és szépirodalmi szövegeket. A JAK füzetek a Beszélő és a Mindentudás Egyeteme szerkesztője volt. A József Attila Kör elnökségi tagjaként, a Szépírók Társasága elnökeként és az Oktatói Hálózat alapító tagjaként mindig fontosnak tartotta a szakmai szempontok és a szélesebb közönség közötti közvetítést, illetve a tudományos és művészeti élet szereplőinek érdekképviseletét.
Oktatott tárgyak
Kommunikációkutatás és megismerés
Vizuális kreatív iparágak működése
Narratív struktúrák, történetmesélés
Szakterületek
Irodalom
Önéletrajzi kifejezésmódok
Kortárs kulturális intézmények és gyakorlatok
Art & Science
Végzettség
2002
PhD (Irodalom- és kultúratudomány), ELTE
1997
esztétika szakos előadó, ELTE
1995
magyar nyelv és irodalom szakos előadó, ELTE
Munkahelyi tevékenység
2020
BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék
2002-2020
ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet
1999-2000
School of Slavonic and East European Studies, UCL
Kutatások
2020-
A magyar nyelvű rádiójátékok adatbázisa, OTKA 2020/003-P048, résztvevő
2019-
A magyarországi részvételi filmkultúra története és jelenkori gyakorlatai, különös tekintettel a sérülékeny kisebbségi csoportok önreprezentációjára, OTKA 2019/030-S002, résztvevő
2017-2019
SILO – Socially Inclusive Literary Project, Kreatív Európa program (583794-CREA-1-2017-1-BE-CULT-COOP1), a magyar partner vezetője
Fontosabb publikációk
A vágy, hogy meghatódjunk: Tanulmányok a kortárs önéletrajz-kultúráról. Budapest, Magvető, 2020.- Multi-subjectivity in Péter Forgács's adaptation of Péter Nádas's Own Death. MNEMOSYNE O LA COSTRUZIONE DEL SENSO 2018 : 11 pp. 99-110.- Собственото, което е общо: Петер Надаш, Собствена смърт. In: Bedecs, László (szerk.) Места на срещи : прочити на унгарски книги, преведени на български. Sofia, Bulgária : Paradigma, 2017, pp. 65-72. - Exemplary Lives and the Omnipresence of Autobiography. INTERNATIONAL JOURNAL OF THE HUMANITIES 11 (2014) pp. 61-71.- Tudós kritikusok, kritikusegyéniségek, mezei kritikusok és kritikus fogyasztók: Mi értelme kritikaírást tanítani az egyetemen? In: Bárány, Tibor; Rónai, András (szerk.) Az olvasó lázadása? : Kritika, vita, internet. Budapest, Magyarország, Pozsony, Szlovákia : József Attila Kör, Kalligram, Pesti Kalligram, 2008, pp. 53-59.- Hipertext, hipermédia (elektronikus tananyag). Budapest, Magyarország : ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási intézet, 2007 http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index874c.html?option=com_tananyag&task=showElements&id_tananyag=39- Gács, Anna (szerk.) A folyóiratok kultúrája az elektronikus kor szemszögéből / The culture of periodicals from the perspective of the electronic age. Budapest, Magyarország : L'Harmattan Kiadó, 2007 - Was zählt's, wer von sich hin murmelt?: Fragen über die Situation und Autorisation in der Prosa von Imre Kertész. In: Mihály Szegedy-Maszák; Tamás Scheibner (szerk.) Der lange, dunkle Schatten : Studien zum Werk von Imre Kertész. Budapest, Magyarország, Wien, Ausztria : Kortina Kiadó, Passagen Verlag, 2004, pp. 263-292.- Miért nem elég nekünk a könyv: A szerző az értelmezésben, szerzőségkoncepciók a kortárs magyar irodalomban. Budapest, Kijárat, 2002
