A Tantárgy Leírása

A kommunikáció társadalmi meghatározottságának kérdései fontos helyet foglalnak el mind a klasszikus, mind a késő XX. századi és kortárs szociológiában. A kurzus az emberi kommunikáció társadalmi erőterével foglalkozó legfontosabb elméleteket mutatja be. Nézőpontja ebből adódóan szociologikus, középpontjában pedig a reprezentációk, helyesebben a reprezentációk cselekvésértéke áll. A társadalomtudomány felől közelítve a beszédaktus-elméletet a konstatívum/performatívum különbségtétele rokonságot mutat Weber viselkedés/cselekvés dichotómiájával, amennyiben a cselekvést a viselkedéstől a szubjektív értelemtulajdonítás különbözteti meg. Austin és Weber egyaránt a társadalomban találják meg azt az erőt, ami a puszta kommunikációt, illetve viselkedést cselekvéssé teszi. A minket foglalkoztató elsődleges kérdést Austin korszakalkotó írásának eredeti címénél jobban nem is lehetne megfogalmazni: How to Do Things With Words? ― igaz, az itt tárgyalt szövegekben inkább e kérdés szenvedő szerkezetű parafrázisán („How Things are Done With Words”) van a hangsúly. A kurzus során azt is tárgyaljuk, hogyan cselekszünk, illetve cselekszenek "rajtunk" szavakkal anélkül, hogy tudnánk róla.

‍

A féléves program nem elmélettörténet, ezért az egyes iskolákat nem időbeli sorrendben, hanem a vizsgált jelenség összefüggéseinek logikáját követve tárgyaljuk. Némelyik szerző munkásságával annak elméleti előzményei előtt foglalkozunk, mert így könnyebben felismerhető egy-egy nehezebb klasszikus szöveg elmélettörténeti jelentősége. A kiindulópont Austin beszédaktus-elméletének szociológiai kutatást megtermékenyítő tézisei. Innét csak egy lépés a cselekvésként értelmezett beszédaktus társadalmi kontextusa, melyet Bourdieu-nek a szimbolikus erőszakkal foglalkozó munkái alapján kezdünk vizsgálni. A hatékony (értsd: hatalmi) diskurzus kritikai elemzése hasznos támpontokat nyújt a későmodernitás politikai nyilvánosságának, sőt a reprezentációk által egyre erősebben befolyásolt fogyasztói piacok vizsgálatához is. A nyelvi piacot szimbolikus erőszak által meghatározott térként értelmező bourdieu-i tézisek megértése megkívánja a szent vs. profán dichotómia tárgyalását, ezért egy alkalom erejéig Durkheim vallásszociológiájával is foglalkozunk ― anélkül, hogy ez bármilyen értelemben kitérőt jelentene.

‍

A kategóriák, fogalmak társadalmi meghatározottságának vizsgálata átvezet a szimbolikus interakcionizmust megalapozó Mead munkásságához. A kommunikáció Bourdieu-nél már érintett politikai vonatkozásival pedig Habermas nyilvánosság-elmélete kapcsán foglalkozunk alaposabban. Habermas és Bourdieu ellentétes álláspontot képviselnek az uralommentes/racionális kommunikáció, egyben a demokratikus politika lehetőségének kérdéseiben: az ellentét megértéséhez tanulmányozzuk Habermas kommunikatív cselekvés-elméletét, különös tekintettel a rendszer/életvilág dichotómiájára. Ez utóbbi politikai vetületével a kései kapitalizmus válságjelenségein keresztül is foglalkozunk. Luhmann rendszerelmélete kapcsán pedig azt a kérdést vizsgáljuk, hogy a társadalmi jelenségek, köztük a kommunikáció vizsgálatára mennyiben alkalmasak az absztrakt modellek. A félév második felében, elsősorban Habermas és Luhmann szövegeinek tanulmányozásakor nagy figyelmet szentelünk a nyelvet használó (~"értelem"-) rendszerek és a technológia összefüggéseinek.

előadás

E.709 csütörtök 14:00-15:00; 20:15-21:15 (email-egyeztetés alapján)

1. Az aláírás feltétele a félévközi zárthelyi dolgozat legalább elégséges teljesítése.

Ha tehát valaki írt egy legalább elégséges zh-t, akkor aláírást kaphat függetlenül attól, hogy jött-e vizsgázni, illetve hogyan sikerült a vizsgája. Ha a zh-ja nem sikerült legalább elégségesre, akkor nem kap aláírást, és nem vizsgázhat.

2. A félévközi zh, továbbá az írásbeli vizsga mindegyikének legalább elégséges teljesítése.

A végső osztályzatot a zh és az írásbeli vizsga súlyozott átlaga adja:      

A legalább elégséges végső osztályzathoz szükséges mindkét számonkérés külön-külön legalább elégséges szintű teljesítése. Ha tehát valaki pl. ötös zh-t írt, de a végső (javítás utáni) vizsgajegye elégtelen, akkor a végső osztályzata nem elégséges, hanem elégtelen. A félévközi zh a félév végi póthéten pótolható vagy javítható: a végső eredménye a jobb osztályzat lesz. A vizsgázás feltétele az aláírás, azaz a legalább elégséges zh.

A jeles osztályzat feltétele, hogy a hallgató ne csupán a kötelező szakirodalmat ismerje, hanem bizonyítsa, hogy az elsajátított ismeretek alapján képes önálló gondolkodásra. A számonkérések ennek megfelelően két kérdéstípusból állnak:

• a szakirodalommal kapcsolatos ténykérdések;
• konkrét probléma elemzése, ún. "esszé" kérdés.

Esszé-feladatból a vizsgán kettő is lesz, melyek egyenként is nehezebbek (ezért a végső osztályzatban nagyobb súlyt képviselnek), mint a zh-k esetében.

A félévközi zh alkalmával a zh-t közvetlenül megelőző tanulmányi héten vett anyagot nem kérjük számon. A félévet záró írásbeli vizsgán minden témakörből szerepelhet kérdés.

A rendelkezésre álló idő a zh-nál 90 perc, a vizsgánál 120 perc; segédeszköz nem használható.

Tudás

Képesség

Attitűd

Önállóság és felelősség

póthéten, mindkét zh pótolható vagy újraírható