A társadalomismeret kurzus a mai nemzeti és globális társadalom strukturális válságjelenségeivel foglalkozik.

Négy (plusz egy) kiemelt válsággócot elemzünk, mindegyik abból fakad, hogy a ’80-as, ’90-es években megálmodott és létrehozott liberális világrendszer ígéretei részlegesen elbuktak, intézményi keretei megrendültek.

A négy plusz egy nagy (válság)téma:

*új média és arra alapuló új társadalomkép válsága,

*gazdasági válság (pénzügyi válság, egyenlőtlenségi válság),

*politikai válság (a „megreformált jóléti állam” válsága, politikai képviselet válsága),

*kulturális válság (kozmopolitanizmus és multikulturalizmus válsága),

*plusz az állatorvosi ló: a magyar rendszerváltás válsága (ha marad időnk).

Az egyes témákhoz ajánlott szakirodalmak tartoznak. A beadandó dolgozatban a témák közül egyet kell feldolgozni.

rész min. 1000 szavas elemzés :A minden témánál vastag betűvel kiemelt kötelező irodalmakat el kell olvasni, az olvasottak alapján koherensen bemutatni egy a témával kapcsolatos konkrétabb jelenséget, problémát, folyamatot. A lényeg itt, hogy a szakirodalom hogyan tárgyalja az adott kérdést, melyek a legfontosabb állítások.

Ha szükséges, a kötelezők közül az egyik felcserélhető tetszőlegesen választott (nem csak a listából)  másik irodalomra.

Rész: PPTAzt kell bemutatni, hogy az 1. részben bemutatott jelenségek, folyamatok miként mutatkoznak meg egyes konkrét esetekben. A bemutató empirikus adatokon alapul, és önálló, elmélyült kjutatómunkán. Lehet akadémiai cikkek alapján is dolgozni, de lehet önállóan keresni adatokat vagy szakértői anyagokat, white paper-eket.

Akadémiai anyagok keresése: Google Scholar

Letöltés: Library Genesis

Adatok: OECD vagy our world in data stb

Rész: Az első két részben felhasznált táblázatok és szakirodalmi forrásaik pontos hivatkozási listája.

FONTOS: MINDEN DOLGOZATNAK SZIGORÚAN EZT A FELÉPÍTÉST KELL KÖVETNIE.

A FŐ ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK:

*MENNYIRE RELEVÁNS ADATOKAT ÉS IRODALMAKAT TALÁLTAK

*ALAPOSAN ELOLVASTÁK ÉS ÉRTIK-E A SZAKIRODALMAT

Új média és válságMit ígértek az internet-próféciák? Mi valósult meg mindebből? Hogyan hat a közösségi média a nyilvánosságra és politikára? A Facebook szerepe az ideológiai polarizációban és a fake news terjedésben. A Facebook mint hírmédia-piac.

*Mit tudunk a Cambridge Analytica-ról? Mennyire hatékony a módszerük?  Érvek, ellenérvek

*Mit tudunk a St Petersburg troll factory-ról? Mennyire hatékony a módszerük?  Érvek, ellenérvek

*Milyen személyiség-tesztelő algoritmusokat használnak a munkaerőpiacon, a munkaerő-felvétel és teljesítményértékelés során?  

*Hányszor és hogyan kalibrálták újra a FB algoritmusát, a sajtóközlemények alapján?

*Hogyan hasznákla Mark Zuckerberg azt az érvet, hogy ő „konzultált” a FB népével?

*Újságírás, hírterjesztés és Facebook – milyen lehetőségei vannak a minőségi újságírásnak az előfizetéses modellen kívül

*A FB-vezér szenátusi és kongresszusi meghallgatásain felmerülő fő etikai, gazdasági, politikai dilemmák, és azok médiatálalása

Politikai válság : a liberális demokrácia válsága

A politikai képviselet válsága és populizmus.

A tömegpártoktól a kartellpártokig. Hogyan alakult át a demokráciák politikai rendszere az elmúlt évtizedekben?

Politikai polarizáció: két világban élünk-e? Mit mondanak az adatok?Mennyire tudnak új politikai erők pártokká szerveződni az egyes országokban?Részvételi formák a mai politikában: párttagság, szakszervezeti tagság, politikai mozgalmakPárt- és kampányfinanszírozás: milyen javaslatok, diulemmákl merültek fel azzal kapcsolatban, hogy miként lehet megoldani az egyre inkább ’kartellesedő’, azaz az állam és/vagy nagy korporációk által finanszírozott pártok korrupciós kockázatát?Populista kampánytémák: Trump, és európai populista politikai erők összevetése„State capture” jelensége egyes országokban (nagyvállalatok diktálják-e a törvényeket)Brexit és a „piacok”: hogyan tálalja a média a „piacok” reakcióját a Brexit-saga egyes eseményeire?Hogyan hivatkoznak a népakaratra a Brexit politikusai?

Jóléti állam válsága:

rész: Mi a jóléti állam, mikor jött létre, milyen jóléti rezsimek vannak, milyen szolgáltatásokat nyújt a jóléti állam. Új társadalmi kockázatok. Mit jelent ez a fogalom? Mi a különbség a jóléti állam 1.0 és 2.0 között? Milyen kihívásokkal küzd ma a jóléti állam?rész:tömeges fiatal munkanélküliség Dél-Európában,szegénységben felnövő gyerekek problémájalehet-e értelme a közmunkának? Jó példák, rossz példák.Igaz-e, hogy a jóléti állam a középosztályt finanszírozza? Pl a lakáspolitikában? Pl. államilag támogatott lakáshitelek rendszerének összehasonlítása Mo-n és egy másik országbanMi a prekariátus?Patriarchális-e a jóléti állam? Milyen eszközökkel támogatja a nők munkavállalását az állam a UK-ban és Svédországban és bármelyik másik euróépai országban?Hogyan kezelik egyes országok a „new social risk” kategóriájába tartozó jelenségeket, pl a 2008-as és azt követő adósságválság után?

Gazdasági válságA 2008-as gazdasági világválság okai és következményei. Mit jelent a financial capitalism fogalma? Miért nő ekkorára a pénzügyi szféra? Tőkejövedelmek és munkajövedelmek összehasonlítása, illetve pénzügyi és termelő befektetések jövedelmezőségének összehasonlítása egyes országokban. Mi a privatizált Keynesianizmus – az eredetihez képest?

Konkrét témák:

*Lakáshitel probléma Írországban, Spanyolországban és Magyarországon: hány ember küzd devizahitel-problémákkal a különböző országokban?

*A pénzügyi válság kezelésének eltérő módjai USA-ban és Európában

*A görög válság bemutatása – hogyan lesz Görögországból lusta korrupt déli állam a nyugati nyilváánosságban?

*A globalizáció nyertesei és vesztesei Piketty és Milanovic kutatásai alapján

*Egyenlőtlenségek angolszász és más országokban: van különbség a globalizáció hatáásaiban?

Kulturális válságA McWorld és a Jihad. Kulturális globalizáció. Globális médiakonglomerációk, globális szindikációs hálózatok. A kultúra amerikanizálódása. Globalizáció mint kulturális hibridizáció. A kozmopolitanizmus elmélete és társadalmi terei. A multikulturalizmus elmélete és társadalmi terei. A globális város megjelenése.

• A globális nagyváros: kozmopolita nyitottság vagy civilizációs zárványok?
• Antifeminizmus és antikozmopolitanizmus. Hogy válik a gender téma a kulturális polgárháború egyik fő terepévé?
• A Jordan Peterson jelenség.
• Klímaváltozás-tagadás mint kulturális önkifejezési eszköz.
• Migránsok, menekültek és a szolidaritás lehetőségei, példái Európában.

A magyar rendszerváltás válsága (ha marad idő)

(a kidolgozható témák listája nem végleges, a félév végére alakul majd ki)

beadandó leadási határidő: 2020 január 15