A záróvizsga két részből áll. Az egyik rész a szakdolgozat védése. Erre 15 perc áll rendelkezésre, amelyet diszkusszió követ. A cél minél plasztikusabb és tartalmasabb képet adni az elvégzett munkáról a záróvizsga-bizottság számára. Ehhez ajánlott Power Point-diákat vagy más típusú prezentációt, handoutot készíteni. A diszkusszió során a záróvizsga-bizottság kérdéseket tesz fel a hallgató által elvégzett kutatással, illetve a szakdolgozattal kapcsolatban. A záróvizsga első részében kell a hallgatónak választ adnia az értékelők(opponens, konzulens) előzetesen feltett kérdéseire. A záróvizsga-bizottság feladata, hogy az opponensi értékelést figyelembe véve a szakdolgozat-védés alapján a szakdolgozat érdemjegyét megállapítsa. A vizsga másik részében a bizottság kérdéseket tesz fel a vizsgatárgyak anyagából a hallgató által előzetesen kiválasztott két tétellel kapcsolatban. A diplomázónak előzetesen ki kell választania a záróvizsga fő témakörét, és ki kell dolgoznia két tételt a témakörhöz tartozó tételek közül.

A záróvizsga-bizottság a szakdolgozat és a záróvizsga-tárgyak értékelését, illetve az oklevél minősítését zárt tanácskozás keretében végzi. A záróvizsga befejezésekor a bizottság elnöke az eredményeket kihirdeti. Sikeres a záróvizsga, ha mind a záróvizsgán nyújtott teljesítmény, mind a szakdolgozat legalább elégséges minősítést kap a záróvizsga-bizottságtól. Sikeres záróvizsga nem javítható. A záróvizsga-bizottság által el nem fogadott (elégtelenre minősített) szakdolgozatot csak egy alkalommal lehet pótolni. A pótlás feltételeit és a szakdolgozat leadásának határidejét a záróvizsgát szervező tanszék véleménye alapján a dékán határozza meg. Amennyiben a záróvizsga valamelyik vizsgarésze volt elégtelen, a jelöltnek csak abból kell ismétlő vizsgát tennie. A záróvizsga kétszer ismételhető. Ismétlő záróvizsgára a sikertelen záróvizsgát követő két hónapon belül nem kerülhet sor.

Mit jelent az, hogy a diplomázó előzetesen kiválaszt két tételt a záróvizsgára?
‍Az utolsó szemeszter vége felé a záróvizsgára jelentkező hallgató eldönti, hogy a három lehetséges fő témakör közül – médiakommunikáció, kulturális kommunikáció, szervezeti és üzleti kommunikáció – melyikből szeretne vizsgát tenni. Mindhárom témakörhöz tételek tartoznak. Ezek közül a hallgatónak kettőt kell előzetesen kidolgozni.         
  
‍Mit jelent az, hogy a diplomázó előzetesen kidolgozza a tételt?
‍Azt jelenti, hogy a vizsgát megelőzően a diplomázónak végig kell gondolnia a kérdésben megfogalmazott problémát, amihez fel kell idéznie – a korábbi olvasmányokat és az órai jegyzeteket újból átolvasva –, hogy az egyes kurzusokon mit tanult a témával kapcsolatban. Röviden: a tételek összeállítása előzetes felkészülést igényel, nem a helyszínen kell kigondolni a feleletet.

‍Mi alapján válasszak témakört?
‍Érdeklődésed, illetve a szakdolgozatod témája alapján. Fontos: a záróvizsga témakörének nem kell feltétlenül illeszkednie a szakdolgozatod tematikájához.

‍Belekérdezhet a bizottság a tételbe?
‍Igen. A bizottság azt fogja elvárni, hogy a tételről strukturáltan, tartalmasan, szakmai megalapozottsággal tudjál beszélni, ezért kérdéseket fog feltenni, hogy megbizonyosodjon róla,  mennyire vagy képes kompetensen részt venni egy szakmai diszkusszióban. Ne előadással készülj a feleletre, hanem gondold át, mit tartasz fontosnak elmondani a kiválasztott tételekkel kapcsolatban, és figyelj a bizottság által feltett kérdésekre!

‍Használhatok jegyzeteket?
‍Használhatsz, de valószínűleg már van annyi tapasztalatod, hogy pontosan tudod: felolvasni a vázlatodat vagy bele-bele pillantani jegyzetekbe inkább a felkészületlenség benyomását kelti. Tanuld meg, ami fontos, és gyakorold, hogy összefogottan el tudd mondani!    

‍Mikor jó a felelet?
‍A bizottság nem bemagolt tananyag mantrázását várja el, hanem azt, hogy szakmailag adekvát módon, kreatívan, egyenrangú kollégaként nyilvánulj meg.
‍
‍Hogyan lehet 15 perc alatt bemutatni a szakdolgozatot?
‍Ennyi idő bizonyosan nem alkalmas a szakdolgozati munkához kapcsolódó kutatás teljes bemutatásához, tehát ésszerű először röviden, általánosan ismertetni az elvégzett munkát (2–3 percben) , majd utána argumentatív módon ismertetni a dolgozat fő téziseit, vagy alaposan elemezni egy  kiválasztott tartalmi vagy módszertani részproblémát.   

Az opponensi kérdésekre adott válasz a prezentáció része?
‍Az opponensi értékelésben kapott kérdésekre ugyancsak a a védés keretében kell választ adni, akár elkülönítetten, akár a prezentáció fő gondolatmenetébe belefűzve.‍‍‍‍‍‍‍‍‍‍‍‍‍

A hallgatók a záróvizsga előkészületeként kiválasztják, hogy melyik fő témakörből szeretnének vizsgázni. Ennek alapján osztjuk be a diplomázókat az egyes záróvizsga-bizottságokhoz.
‍
Témakörök^[1]:
●   Médiakommunikáció
●   Kulturális kommunikáció
●   Szervezeti és társas kommunikáció
‍
A témakörválasztás után két tételt választ a diplomázó, és előzetesen kidolgozza a tételekre adott válaszát, amelyet a záróvizsgán mutat be. Minden tétel A és B részből – egy általánosabb, elméleti (A) és egy konkrétabb, implementált (B) kérdésből – áll. A hallgató mindkét esetben választhat, hogy az A tételből vagy a B tételből szeretne vizsgázni.

Médiakommunikáció
MK_1A Mutassa be az egyes vitatípusokat arra fókuszálva, hogy az észérveknek milyen szerepe van bennük!
‍MK_1B Miért tekinthetjük a vitatípusokat ideális eseteknek? Mutassa be egy valós példán,hogy ez mit jelent!
MK_2A Mit jelent az érvek erőssége és hatásossága? Hogyan kapcsolódik ez a két fogalom az érvelési hibákhoz?
‍MK_2B Elemezzen egy olyan valós példát, amelyben az érv(ek) erős(ek) és hatásos(ak) isvolt(ak)!
MK_3A Mutassa be, hogyan használhatók fel az érzelmek a befolyásolás során! Mely elméletek segítségével beszélhetünk érzelmi befolyásolásról?
‍MK_3B Elemezzen egy olyan valós példát, amelyben a különböző keretezések hatására eltérő reakciókra számíthat a kommunikátor! Melyek ezek az eltérőreakciók, és milyen attitűdökkel bíró célközönség részéről feltételezhetők ezek?
MK_4A Mit értünk hibás kérdések alatt? Milyen veszélyeket és lehetőségeket rejtenek magukban a hibás kérdések az aszimmetrikus vitahelyzetekben?
‍MK_4B Elemezzen egy olyan valós példát, amelyben a vita egyik résztvevője visszaélt a hibás kérdések adta lehetőségekkel! Értékelje a vitapartner reakcióját is!
MK_5A Mutassa be az 1920-as évek két alapvető propagandaelméletének (Bernays és Lippman elméleteinek) fő pontjait, és ismertesse az elméletek médiatörténeti kontextusát.
‍MK_5B Szemléltesse a propaganda működését két aktuális vagy közelmúltbeli világpolitikai eseményen keresztül.
MK_6A Mutassa be a náci propagandaalapvető jellegzetességeit.
‍MK_6B Mutasson be aktuális vagy közelmúltbeli példát az A tételben számba vett jellegzetességek megjelenésére.
MK_7A Mutassa be a 20. századi fejlett demokráciákra jellemző három alapvető médiarendszert Hallin és Mancini klasszikus könyve alapján.
‍MK_7B A három médiarendszer jellegzetes újságírói gyakorlatai: a mindenkitől távolságot tartó rutin objektivitás, a közvetlenül pártpolitikának alárendelt újságírás, valamint az ideológiailag elkötelezett, de közvetlenül pártoktól nemfüggő újságírás. A mai korban e modellek már párhuzamosan érvényesülhetnek egyazon országban is: hozzon nemzetközi és hazai példákat a háromféle gyakorlatra.
‍
‍Kulturális kommunikáció
KK_1 A Ismertesse a kép és a szöveg, a verbális és vizuális kommunikáció működésében tapasztalható különbségeket!
‍KK_1B A dolgozatában vizsgált alkotás(ok) kapcsán mutassa be a formai elemek (vizuális kifejezőeszközök, technikai kivitelezés, medialitás) és a tartalom (a kommunikálni kívánt üzent, elérendő hatás) kapcsolatát!
KK_2A Milyen általános elvek és normák vezérlik a nyelvi kommunikáció folyamatát? Hogyan vezeti le a hallgató ezekre az elvekre és normákra támaszkodva a beszélő által közvetíteni kívánt jelentésmozzanatokat a megnyilatkozásból?
‍KK_2B Milyen kommunikációelméleti és pragmatikai elemzési módszereket használt a dolgozatban bemutatott kommunikációs jelenségek vizsgálata során?
KK_3A Ismertesse a vizualitásban, a vizuális reprezentációban rejlő lehetőségeket a befolyásolásra!
‍KK_3B Emeljen ki a dolgozatából és ismertessen olyan elemeket, amelyben a vizualitásbefolyásoló ereje érvényesül! Hogyan lehetne ezeket kivédeni vagy tompítani?
KK_4A Ismertesse a vizuális reprezentációk sztereotípiákat teremtő és erősítő mechanizmusát!
‍KK_4B Emeljen ki a dolgozatából vizuális sztereotípiákat erősítő vagy éppen lebontó megoldásokat!
KK_5A Melyek a médiatermékek főbb közgazdasági jellegzetességei?
‍KK_5B Hogyan befolyásolják a média mint (kulturális) iparág főbb közgazdasági jellegzetességei a dolgozatban tárgyalt médiatartalmakat, illetve a vizsgált jelenségek konkrét médiakörnyezetét?
KK_6A Melyek a kulturális munka (mint a kulturális iparágakban végzett munka) főbb sajátosságai?
‍KK_6B Hogyan jelennek meg a dolgozatban a kulturális munkára jellemző sajátos munkakörülmények és tapasztalatok, beleértve az alkotói autonómia aspektusát?
‍KK_7A Melyek a platformizáció legfontosabb jellemzői és következményei?
‍KK_7B A dolgozatban tárgyalt problémákkal milyen módon függ vagy függhet össze a platformizáció folyamata (vagy annak egyes részfolyamatai)?

‍Szervezeti és társas kommunikáció 
SZÜK_1A Mi jellemzi a „jó” és a „rossz“ szervezetet?
‍SZÜK_1B Mindkét szervezeti működésre hozzon 1-1 példát és mutassa be!
SZÜK_2A Sorolja fel az informális kommunikáció rejtett funkcióit egy szervezeten belül!
‍SZÜK_2B Miért lehet hasznos a normaszegés, a pletyka vagy a konfliktus egy szervezetben?
SZÜK_3A Határozzon meg egy saját PR-definíciót a tanult meghatározások alapján! (A szakirodalom számos meghatározással bír, ám egyet sem tekinthetünk kizárólagosnak.)
‍SZÜK_3B Érveljen mellette, hogy miért azon fogalmakat vette be a saját meghatározásába, amelyeket felhasznált!
SZÜK_4A Szemléltesse a különbséget a PR és a marketing, és a PR és az újságírás között!
‍SZÜK_4B Milyen készségekre és kompetenciákra van szüksége a jó PR-osnak?
SZÜK_5A Mi a különbség az előítélet, a sztereotípia és a diszkrimináció között?
‍SZÜK_5B Ismertesse Elliot Aronson mozaik módszerének (jigsaw method) lényegét!
SZÜK_6A Soroljon fel három kognitív torzítást és röviden ismertesse ezeket!
‍SZÜK_6B Melyek lehetnek a sémás információfeldolgozás előnyei és hátrányai?
‍SZÜK_7A Melyek az univerzális érzelmi arckifejezések alapjául szolgáló érzelmek? Miért fontosak ezek az arckifejezések?
‍SZÜK_7B Mire használhatja egy kommunikációs szakember a proxemikáról tanultakat?