Főoldal
|
Alapképzés

Alapképzés

Záróvizsga
Az oklevélszerzés utolsó lépése a képzést lezáró záróvizsga. Záróvizsgára az a hallgató bocsátható, aki a képzés kurzuskövetelményeit teljesítette (tehát megszerezte az abszolutóriumot), szakdolgozatát elkészítette és benyújtotta. A záróvizsga két részből áll: (a) szakdolgozat-védésből, illetve (b) szóbeli felelet a záróvizsga-tárgyak tételeiből.
Záróvizsga menete
A záróvizsga két részből áll: a szakdolgozat védéséből és a tételes szóbeli vizsgából.

A szakdolgozat védése során a hallgató rövid, lényegre törő prezentációban ismerteti kutatásának témáját, célját, módszertanát, legfontosabb eredményeit és következtetéseit. A védésre 15 perc áll rendelkezésre, amelyet a záróvizsga-bizottsággal folytatott diszkusszió követ. A bizottság kérdéseket tesz fel a szakdolgozattal, az elvégzett kutatással, valamint az opponens és a konzulens előzetesen megfogalmazott észrevételeivel, kérdéseivel kapcsolatban. A hallgató ezekre a védés során válaszol. A szakdolgozat érdemjegyét a záróvizsga-bizottság a védés teljesítménye, valamint az opponensi értékelés figyelembevételével állapítja meg.
A záróvizsga második része a szóbeli vizsga. A hallgató a vizsgán helyben húz tételt. Ezt követően szóban ismerteti az adott kérdés A és B pontjában megjelölt témákat. Az elhangzottakhoz kapcsolódóan a záróvizsga-bizottság további kérdéseket tehet fel. A hallgatónak a záróvizsgát megelőzően, a meghirdetett témakörök közül, előzetesen ki kell választania a záróvizsga fő témakörét.

A választható fő témakörök a következők:
Médiakommunikáció
Kulturális kommunikáció
Szervezeti és üzleti kommunikáció
Záróvizsga értékelése
A záróvizsga-bizottság a szakdolgozat és a záróvizsga-tárgyak értékelését, illetve az oklevél minősítését zárt tanácskozás keretében végzi. A záróvizsga befejezésekor a bizottság elnöke az eredményeket kihirdeti. Sikeres a záróvizsga, ha mind a záróvizsgán nyújtott teljesítmény, mind a szakdolgozat legalább elégséges minősítést kap a záróvizsga-bizottságtól. Sikeres záróvizsga nem javítható. A záróvizsga-bizottság által el nem fogadott (elégtelenre minősített) szakdolgozatot csak egy alkalommal lehet pótolni. A pótlás feltételeit és a szakdolgozat leadásának határidejét a záróvizsgát szervező tanszék véleménye alapján a dékán határozza meg. Amennyiben a záróvizsga valamelyik vizsgarésze volt elégtelen, a jelöltnek csak abból kell ismétlő vizsgát tennie. A záróvizsga kétszer ismételhető. Ismétlő záróvizsgára a sikertelen záróvizsgát követő két hónapon belül nem kerülhet sor.
Q&A
Mit jelent az, hogy a diplomázó előzetesen kiválasztja a témakört?
Az utolsó szemeszter vége felé a záróvizsgára jelentkező hallgató eldönti, hogy a három lehetséges fő témakör közül – médiakommunikáció, kulturális kommunikáció, szervezeti és üzleti kommunikáció – melyikből szeretne vizsgát tenni. Mindhárom témakörhöz tételek tartoznak.
Fontos: a záróvizsga témakörének nem kell feltétlenül illeszkednie a szakdolgozatod tematikájához.

Belekérdezhet a bizottság a tételbe?
Igen. A bizottság azt fogja elvárni, hogy a tételről strukturáltan, tartalmasan, szakmai megalapozottsággal tudjál beszélni, ezért kérdéseket fog feltenni, hogy megbizonyosodjon róla,  mennyire vagy képes kompetensen részt venni egy szakmai diszkusszióban.

Használhatok jegyzeteket?
Használhatsz, de valószínűleg már van annyi tapasztalatod, hogy pontosan tudod: felolvasni a vázlatodat vagy bele-bele pillantani jegyzetekbe inkább a felkészületlenség benyomását kelti. Tanuld meg, ami fontos, és gyakorold, hogy összefogottan el tudd mondani!    

Mikor jó a felelet?
A bizottság nem bemagolt tananyag mantrázását várja el, hanem azt, hogy szakmailag adekvát módon, kreatívan, egyenrangú kollégaként nyilvánulj meg.

Hogyan lehet 15 perc alatt bemutatni a szakdolgozatot?
Ennyi idő bizonyosan nem alkalmas a szakdolgozati munkához kapcsolódó kutatás teljes bemutatásához, tehát ésszerű először röviden, általánosan ismertetni az elvégzett munkát (2–3 percben) , majd utána argumentatív módon ismertetni a dolgozat fő téziseit, vagy alaposan elemezni egy  kiválasztott tartalmi vagy módszertani részproblémát.   

Az opponensi kérdésekre adott válasz a prezentáció része?
Az opponensi értékelésben kapott kérdésekre ugyancsak a a védés keretében kell választ adni, akár elkülönítetten, akár a prezentáció fő gondolatmenetébe belefűzve.
Az oklevél eredményének kiszámítása
Az oklevél minősítése az alábbi elemek figyelembevételével, a mellettük szereplő értékek súlyozásával kerül kiszámításra.
a tételek ismertetés és megvitatása, szakmai diszkusszió: a kérdésekreadott válaszokra kapott jegy
20%
szakdolgozat: két opponensi értékelés, továbbá a prezentáció és védésalapján a szakdolgozatra megállapított jegy
30%
súlyozott tanulmányi átlag
50%
A fenti eredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni:
kíváló:
4,50 – 5,00
jó:
3,50 – 4,49
közepes
2,50 – 3,49
elégséges:
2,00 – 2,49
Kitüntetéses oklevelet kap, aki a záróvizsga minden tárgyából jeles eredményt ért el, szakdolgozatának a záróvizsgán megállapított érdemjegye jeles, a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlaga legalább 4,25, továbbá a képzésbe beszámított, teljesített tantárgyainak osztályzatai között közepesnél alacsonyabb nincs. Javítóvizsgával vagy ismétlő javítóvizsgával javított elégtelen vagy elégséges jegy a kitüntetéses oklevél kiadását nem zárja ki. A diplomaosztó időpontjáról a KTH honlapján lehet tájékozódni. A nyelvvizsga-bizonyítvány csak az oklevél kiadásának a feltétele, záróvizsgát nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül is lehet tenni.
Jelentkezés záróvizsgára és témakörválasztás
A hallgatók a záróvizsga előkészületeként kiválasztják, hogy melyik fő témakörből szeretnének vizsgázni. Ennek alapján osztjuk be a diplomázókat az egyes záróvizsga-bizottságokhoz.

Témakörök[1]:
●   Médiakommunikáció
●   Kulturális kommunikáció
●   Szervezeti és üzleti kommunikáció
[1] A témakörökhöz kapcsolódó tárgyak
  • Médiakommunikáció
    • Érvelési és meggyőzési készségek (BMEG41A102) (MK_1–4)
    • Médiatörténet (BMEGT43A354)(MK_5–7)
  • Kulturális kommunikáció
    • Vizuális kommunikáció  (BMEGT43A356) (KK_1, 3–4)
    • Verbális kommunikáció(BMEGT43A359) KK_2)
    • Médiaintézmények, kulturális iparágak  (BMEGT43A355) (KK_5–7)
  • Szervezeti és üzleti kommunikáció
    • Szervezet, csoport, kommunikáció (BMEGT43A358) (SZÜK_1–2)
    • Intézményi kommunikáció (BMEGT41A112) (SZÜK_3–4)
    • Kommunikáció társas keretei (BMEGT41A114) (SZÜK_5–7)
Tételek és szakirodalom

MK_1A

Mutassa be az egyes vitatípusokat arra fókuszálva, hogy az észérveknek milyen szerepe van bennük!
MK_1B
Mutassa be, hogy az A-tétel ismeretanyaga hogyan illusztrálható a szakdolgozatára vonatkoztatva vagy egy másik konkrét, gyakorlati példán!
MK_2A
Mutassa be az érveléstechnikából ismert erősség és hatásosság fogalmát, valamint kapcsolja össze ezeket az érvelési hibákkal!
MK_2B
Mutassa be, hogy az A-tétel ismeretanyaga hogyan illusztrálható a szakdolgozatára vonatkoztatva vagy egy másik konkrét, gyakorlati példán!
MK_3A
Írja le az érzelmi befolyásolás jelenségét egyrészről az attitűdelmélet, másrészről pedig a keretezés elméleteinek segítségével!
MK_3B
Mutassa be, hogy az A-tétel ismeretanyaga hogyan illusztrálható a szakdolgozatára vonatkoztatva vagy egy másik konkrét, gyakorlati példán!
MK_4A
Mutassa be az érveléstechnikából ismert hibás kérdéseket, beleértve a bennük rejlő lehetőségeket és veszélyeket, valamint a megfelelő válaszadási stratégiákat!
MK_4B
Elemezzen egy olyan valós példát, amelyben a vita egyik résztvevője visszaélt a hibás kérdések adta lehetőségekkel! Értékelje a vitapartner reakcióját is!
MK_5A
Mutassa be az 1920-as évek két alapvető propagandaelméletének (Bernays és Lippmann elméleteinek) fő pontjait, és ismertesse az elméletek médiatörténeti kontextusát! Szemléltesse a propaganda működését két aktuális vagy közelmúltbeli világpolitikai eseményen keresztül!
MK_5B
Mutassa be, hogy az A-tétel ismeretanyaga hogyan illusztrálható a szakdolgozatára vonatkoztatva vagy egy másik konkrét, gyakorlati példán!
MK_6A
Mutassa be a náci propaganda alapvető jellegzetességeit! Mutasson be aktuális vagy közelmúltbeli példát e jellegzetességek továbbélésére, újraéledésére a politikai kommunikációban!
MK_6B
Mutassa be, hogy az A-tétel ismeretanyaga hogyan illusztrálható a szakdolgozatára vonatkoztatva vagy egy másik konkrét, gyakorlati példán!
MK_7A
Mutassa be a 20. századi fejlett demokráciákra jellemző három alapvető médiarendszert Hallin és Mancini klasszikus könyve alapján! Milyen újságírói gyakorlatok jellemzik a három médiarendszert? Hozzon nemzetközi példákat a múltból, és mai példákat Magyarországról!
MK_7B
Mutassa be, hogy az A-tétel ismeretanyaga hogyan illusztrálható a szakdolgozatára vonatkoztatva vagy egy másik konkrét, gyakorlati példán!

Szakirodalom

MK_1A Mutassa be az egyes vitatípusokat arra fókuszálva, hogy az észérveknek milyen szerepe vanbennük! 
Szakirodalom a tételhez 
Margitay T. (2007). Az érvelés mestersége. Typotex. (I. 2. Avita 7-13.)Forrai G. (szerk.) (2004). Informális logika. Miskolc. (1. Aracionális vita.)Továbbá az adott év Érvelési és meggyőzési készségek kurzusának diasorai. 

MK_1B
Mutassa be, hogy az A-tétel ismeretanyaga hogyan illusztrálható a szakdolgozatára vonatkoztatva vagy egy másik konkrét, gyakorlati példán. 
Szakirodalom a tételhez
Ua., mint az A-tételnél. 

MK_2A Mutassa be az érveléstechnikából ismert erősség és hatásosság fogalmát, valamint kapcsolja össze ezeket az érvelési hibákkal! 
Szakirodalom a tételhez 
Margitay T. (2007). Az érvelés mestersége. Typotex. (I. 5.Logikai alapfogalmak 60–85.)Tóth O. – Zentai I. (2004). A meggyőzés csapdái. Informális hibák és visszaélések a mindennapi meggyőzésben. Neumann. (A meggyőzés alapvonalai című fejezet)Továbbá az adott év Érvelési és meggyőzési készségek kurzusának diasorai. 

MK_2B Mutassa be, hogy az A-tétel ismeretanyaga hogyan illusztrálható a szakdolgozatára vonatkoztatva vagy egy másik konkrét, gyakorlati példán. 
Szakirodalom a tételhez 
Ua., mint az A-tételnél. 

MK_3A Írja le az érzelmi befolyásolás jelenségét egyrészről az attitűdelmélet, másrészről pediga keretezés elméleteinek segítségével! 
Szakirodalom a tételhez 
Zemplén G. & Danka I. (szerk.) (2019).Meggyőzéstechnika. Akadémiai. (2.4 Keretezés) Smith, E. R. – Mackie, D. (2005): Szociálpszichológia.Osiris. (7. fejezet Attitűdök és attitűdváltozás). Továbbá az adott év Érvelési és meggyőzési készségek kurzusának diasorai. 

MK_3B Mutassa be, hogy az A-tétel ismeretanyaga hogyan illusztrálható a szakdolgozatára vonatkoztatva vagy egy másik konkrét, gyakorlati példán. 
Szakirodalom a tételhez 
Ua., mint az A-tételnél. 

MK_4A Mutassa be az érveléstechnikából ismert hibás kérdéseket, beleértve a bennük rejlő lehetőségeket és veszélyeket, valamint a megfelelő válaszadási stratégiákat! 
Szakirodalom a tételhez 
Margitay T. (2007). Az érvelés mestersége. Typotex. (III.14. Kérdések és válaszok 423–441.)Zemplén G. & Danka I. (szerk.) (2019). Meggyőzéstechnika. Akadémiai. (3.14.2. Kérdések és válaszok)Továbbá az adott év Érvelési és meggyőzési készségek kurzusának diasorai. 

MK_4B Elemezzen egy olyan valós példát, amelyben a vita egyik résztvevője visszaélt a hibás kérdések adta lehetőségekkel! Értékelje a vitapartner reakcióját is! 
Szakirodalom a tételhez 
Margitay T. (2007). Az érvelés mestersége. Typotex. (III.14. Kérdések és válaszok 423–441.)Zemplén G. & Danka I. (szerk.) (2019). Meggyőzéstechnika. Akadémiai. (3.14.2. Kérdések és válaszok)Továbbá az adott év Érvelési és meggyőzési készségek kurzusának diasorai. 

MK_5A Mutassa be az 1920-as évek két alapvető propagandaelméletének (Bernays és Lippman elméleteinek) fő pontjait, és ismertesse az elméletek médiatörténeti kontextusát. Szemléltesse a propaganda működését két aktuális vagy közelmúltbeli világpolitikai eseményen keresztül. 
Szakirodalom a tételhez 
Boldog D. (2016). Konszenzusgyártás az amerikai liberális demokráciában Edward S. Herman és Noam Chomsky Az egyetértés-gépezet. A tömegmédia politikai gazdaságtana című könyvéről. Médiakutató, 3.Kiss B. (2006).: Missziótól marketingig. Médiakutató, 1. Médiatörténet órai tananyag.

MK_6A Mutassa be a náci propaganda alapvető jellegzetességeit. Mutasson be aktuális vagy közelmúltbeli példát e jellegzetességek továbbélésére, újraéledésére a politikai kommunikációban. 
Szakirodalom a tételhez 
Béresi Á. (2017). A megtestesült Sátán. A „zsidó bűnöző”képe a Stürmerben. Médiakutató 1.Az Ewige Jude és az Akarat diadala c. filmek. Médiatörténet órai tananyag.

MK_6B Mutassa be, hogy az A-tétel ismeretanyaga hogyan illusztrálható a szakdolgozatára vonatkoztatva vagy egy másik konkrét, gyakorlati példán. 
Szakirodalom a tételhez 
Ua., mint az A-tételnél. 

MK_7A Mutassa be a 20.századi fejlett demokráciákra jellemző három alapvető médiarendszert Hallin és Mancini klasszikus könyve alapján. Milyen újságírói gyakorlatok jellemzik a három médiarendszert? Hozzon nemzetközi példákat a múltból, és mai példákat Magyarországról. 
Szakirodalom a tételhez 
Hallin, D. – Mancini, P. (2008). Médiarendszerek. 2008, AKTI-Gondolat. (37-92.oldal; 6. fejezet : 166-168, 172-182, 193-200, 209-212,218-220 oldalak.) Bajomi-Lázár P. (2003). Az objektivitás-doktrína nyomában.Médiakutató, 2. 

MK_7B Mutassa be, hogy az A-tétel ismeretanyaga hogyan illusztrálható a szakdolgozatára vonatkoztatva vagy egy másik konkrét, gyakorlati példán. 
Szakirodalom a tételhez 
Ua., mint az A-tételnél.

KK_1

Ismertesse a kép és a szöveg, a verbális és vizuális kommunikáció működésében tapasztalható különbségeket!
KK_1B
A dolgozatában vizsgált alkotás(ok) vagy egy szabadon választott közelmúltbeli, széles körben ismert példa (például reklám, médiatermék) konkrét elemzésével mutassa be a formai elemek (vizuális kifejezőeszközök, technikai kivitelezés, medialitás) és a tartalom (a kommunikálni kívánt üzenet, elérendő hatás) kapcsolatát!
KK_2A
Milyen általános elvek és normák vezérlik a nyelvi kommunikáció folyamatát? Hogyan vezeti le a hallgató ezekre az elvekre és normákra támaszkodva a beszélő által közvetíteni kívánt jelentésmozzanatokat a megnyilatkozásból?
KK_2B
Milyen kommunikációelméleti és pragmatikai elemzési módszereket használt a dolgozatban bemutatott kommunikációs jelenségek vizsgálata során?
KK_3A
Ismertesse a vizualitásban, a vizuális reprezentációban rejlő lehetőségeket a befolyásolásra!
KK_3B
A szakdolgozatában vizsgált alkotás(ok) vagy egy szabadon választott közelmúltbeli, széles körben ismert példa (például reklám, médiatermék) konkrét elemzésével mutasson példát a vizualitás befolyásoló erejére! Tegyen javaslatot arra, hogyan lehetne kivédeni vagy tompítani a befolyásolást a konkrét esetben!
KK_4A
Ismertesse a vizuális reprezentációk sztereotípiákat teremtő és erősítő mechanizmusát!
KK_4B
A szakdolgozatából kiemelt alkotás(ok)on vagy egy (vagy több) konkrét, széles körben ismert példán (például reklám, médiatermék) keresztül mutasson példát a vizuális sztereotípiákat erősítő vagy éppen lebontó megoldásokra!
KK_5A
Melyek a médiatermékek főbb közgazdasági jellegzetességei?
KK_5B
Mutassa be, hogy az A-tétel ismeretanyaga hogyan illusztrálható a szakdolgozatára vonatkoztatva vagy egy másik konkrét, gyakorlati példán!
KK_6A
Melyek a kulturális munka (mint a kulturális iparágakban végzett munka) főbb sajátosságai?
KK_6B

Mutassa be, hogy az A-tétel ismeretanyaga hogyan illusztrálható a szakdolgozatára vonatkoztatva vagy egy másik konkrét, gyakorlati példán!
KK_7A
Melyek a platformizáció legfontosabb jellemzői és következményei?
KK_7B
Mutassa be, hogy az A-tétel ismeretanyaga hogyan illusztrálható a szakdolgozatára vonatkoztatva vagy egy másik konkrét, gyakorlati példán!

Szakirodalom

KK_1A Ismertesse a kép és a szöveg, a verbális és vizuális kommunikáció működésében tapasztalható különbségeket!
Szakirodalom a tételhez
Gombrich, E. (2003 [1972]). A látható kép. In Horányi Ö. (szerk.), Kommunikáció I–II. General Press.
[The Visual Image. Scientific American, 227(3), 85–96.] (Ford. Pléh Csaba)
Barthes, Roland (2010 [1964]). A kép retorikája. In Blaskó Ágnes – Margitházi Beja (szerk.), Vizuális kommunikáció. Szöveggyűjtemény. Typotex, 109–124. (Ford. Angyalosi Gergely)
Samara, Timothy (2015 [2014]). A képek világa. In A grafikai tervezés kézikönyve. Scolar, 186–231. (Ford. Herhoff Katalin és Kovács Balázs)
Horányi Özséb (2003). A sokarcú kép – Válogatott tanulmányok a képek logikájáról. Typotex, 2. módosított kiadás.

KK_1B A dolgozatában vizsgált alkotás(ok) vagy egy szabadon választott közelmúltbeli, széles körben ismert példa (például reklám, médiatermék) konkrét elemzésével mutassa be a formai elemek (vizuális kifejezőeszközök, technikai kivitelezés, medialitás) és a tartalom (a kommunikálni kívánt üzenet, elérendő hatás) kapcsolatát!
Szakirodalom a tételhez
McLuhan, M. (1964). The Medium is the Message (1. fejezet). In Understanding Media: The Extensions of Man. McGraw-Hill, 7–23.
Samara, T. (2015 [2014]). A grafikai tervezés kézikönyve. Scolar, 186–231. (Ford. Herhoff Katalin és Kovács Balázs)
Bubik V. (szerk.) (2013). Vizualizáció a tudománykommunikációban. ELTE.

KK_2A Milyen általános elvek és normák vezérlik a nyelvi kommunikáció folyamatát? Hogyan vezeti le a hallgató ezekre az elvekre és normákra támaszkodva a beszélő által közvetíteni kívánt jelentésmozzanatokat a megnyilatkozásból?
Szakirodalom a tételhez
Austin, J. L. (1990). Tetten ért szavak, I–II., V–XI. előadás. Akadémiai, 29–47., 69–145. (Ford. Pléh Csaba)
Grice, H. P. (2011a). Jelentés. In Tanulmányok a szavak életéről. Gondolat, 194–204. (Ford. Bárány Tibor)
Grice, H. P. (2011b). Társalgás és logika. In Tanulmányok a szavak életéről. Gondolat, 27–42. (Ford. Márton Miklós)
Searle, J. R. (2009). Beszédaktusok, 1.4–2.4, 3. rész. Gondolat, 28–46., 67–87. (Ford. Bárány Tibor)
Wilson, D. – Sperber, D. (2004/2006). Relevanciaelmélet. Helikon, 4, 294–336. (Ford. Bárány Tibor)

KK_2B Milyen általános elvek és normák vezérlik a nyelvi kommunikáció folyamatát? Hogyan vezeti le a hallgató ezekre az elvekre és normákra támaszkodva a beszélő által közvetíteni kívánt jelentésmozzanatokat a megnyilatkozásból?
Szakirodalom a tételhez
Austin, J. L. (1990). Tetten ért szavak, I–II., V–XI. előadás. Akadémiai, 29–47., 69–145.Grice, H. P. (2011a). Jelentés. In Tanulmányok a szavak életéről. Gondolat, 194–204.
Grice, H. P. (2011b). Társalgás és logika. In Tanulmányok a szavak életéről. Gondolat, 27–42.Searle, J. R. (2009). Beszédaktusok, 1.4–2.4, 3. rész. Gondolat, 28–46., 67–87.
Wilson, D. – Sperber, D. (2004/2006). Relevanciaelmélet. Helikon, 4, 294–336.

KK_3A Ismertesse a vizualitásban, a vizuális reprezentációban rejlő lehetőségeket a befolyásolásra!
Szakirodaloma tételhez
Williamson, J. (2010 [1993]). Reklámmunka. In Blaskó Á. – Margitházi B. (szerk.), Vizuális kommunikáció. Szöveggyűjtemény. Typotex, 125–147. (Ford. Czifra Réka)
Lester, P. M. (2014). Visual Persuasion (4. fejezet). In Visual Communication – Images with Messages. Wadsworth, 6. kiadás, 72–97.
Kapitány Á. – Kapitány G. (2006). A hatalom síkja I. In A tömegkommunikáció szimbolikus üzenetei. Dialóg Campus, 27–59.
Hall, Stuart (2013 [1997]). Representation. Cultural Representation and Signifying Practices. SAGE, 2. kiadás.

KK_3B A szakdolgozatában vizsgáltalkotás(ok) vagy egy szabadon választott közelmúltbeli, széles körben ismert példa (például reklám, médiatermék) konkrét elemzésével mutasson példát a vizualitás befolyásoló erejére! Tegyen javaslatot arra, hogyan lehetne kivédeni vagy tompítani a befolyásolást a konkrét esetben!
Szakirodalom a tételhez
Williamson, Judith (2010 [1993]). Reklámmunka. In Blaskó Ágnes – Margitházi Beja (szerk.), Vizuális kommunikáció. Szöveggyűjtemény. Typotex, 125–147.
Lester, Paul M. (2014). Visual Persuasion (4. fejezet). In Visual Communication – Images with Messages. Wadsworth, 6. kiadás, 72–97.
Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor (2006). A hatalom síkja I. In A tömegkommunikáció szimbolikus üzenetei. Dialóg Campus, 27–59.
Hall, Stuart (2013 [1997]). Representation – Cultural Representation and Signifying Practices. SAGE, 2. kiadás.

KK_4A Ismertesse a vizuális reprezentációk sztereotípiákat teremtő és erősítő mechanizmusát!
Szakirodalom a tételhez

Lester, Paul M. (2014). Visual Stereotypes (5. fejezet). In Visual Communication – Images with Messages. Wadsworth, 6. kiadás, 98–127.
Ross, Susan D. – Lester, Paul M. (szerk.) (2011). Images that Injure – Pictorial Stereotypes in the Media. Praeger, 3. kiadás.
Hall, Stuart (2013 [1997]). Representation – Cultural Representation and Signifying Practices. SAGE, 2. kiadás.
Aiello, Giorgia – Parry, Katy (2020). Ways of seeing difference beyond stereotypes. In Visual Communication – Understanding Images in Media Culture. SAGE, 5. fejezet.
Mulvey, Laura (2000 [1975]). A vizuális élvezet és az elbeszélő film. Metropolis, 4(4), 12–23. (Ford. Juhász Veronika) Doane, Mary Ann (2010 [1991]). Film és maszk. A női néző elmélete. In Blaskó Ágnes – Margitházi Beja (szerk.), Vizuális kommunikáció. Szöveggyűjtemény. Typotex, 265–284. (Ford. Jakab Enikő)
Török Anna – Malota Erzsébet (2021). Femvertising – A nők társadalmi szerepének megerősödése és a reklámokkal való kapcsolat. Jel-kép, 2021/2., 103–117. https://www.jelkep.eu/cikkek/2021/2/femvertising-a-nok-tarsadalmi-szerepenek-megerosodese-es-a-reklamokkal-valo-kapcsolata/

KK_4B A szakdolgozatából kiemelt alkotás(ok)on vagy egy (vagy több) konkrét, széles körben ismert példán (például reklám, médiatermék) keresztül mutasson példát a vizuális sztereotípiákat erősítő vagy éppen lebontó megoldásokra!
Szakirodalom a tételhez
Lester, Paul M. (2014). Visual Stereotypes (5. fejezet). In Visual Communication – Images with Messages. Wadsworth, 6. kiadás, 98–127.
Ross, Susan D. – Lester, Paul M. (szerk.) (2011). Images that Injure – Pictorial Stereotypes in the Media. Praeger, 3. kiadás.
Hall, Stuart (2013 [1997]). Representation – Cultural Representation and Signifying Practices. SAGE, 2. kiadás.
Aiello, Giorgia – Parry, Katy (2020). Ways of seeing difference beyond stereotypes. In Visual Communication – Understanding Images in Media Culture. SAGE, 5. fejezet.
Mulvey, Laura (2000 [1975]). A vizuális élvezet és az elbeszélő film. Metropolis, 4(4), 12–23.
Doane, Mary Ann (2010 [1991]). Film és maszk. A női néző elmélete. In Blaskó Ágnes – Margitházi Beja (szerk.), Vizuális kommunikáció. Szöveggyűjtemény. Typotex, 265–284.
Török Anna – Malota Erzsébet (2021). Femvertising – A nők társadalmi szerepének megerősödése és a reklámokkal való kapcsolat. Jel-kép, 2021/2., 103–117. https://www.jelkep.eu/cikkek/2021/2/femvertising-a-nok-tarsadalmi-szerepenek-megerosodese-es-a-reklamokkal-valo-kapcsolata/

KK_5A Melyek a médiatermékek főbb közgazdasági jellegzetességei?
Szakirodalom a tételhez
Urbán Á. – Gálik M. (2020). A médiatermékek jellegzetességei. In Gálik M. – Csordás T. (szerk.), A média gazdaságtanának kézikönyve. Médiatudományi Intézet, 37–60.

KK_5B Mutassa be, hogy az A-tétel ismeretanyaga hogyan illusztrálható a szakdolgozatára vonatkoztatva vagy egy másik konkrét, gyakorlati példán.
Szakirodalom a tételhez
Ua., mint az A-tételnél.

KK_6A Melyek a kulturális munka (mint a kulturális iparágakban végzett munka) főbb sajátosságai?
Szakirodalom a tételhez
Pellandini-Simányi L. (2012). Alkotói láz/álom. Rugalmas munka és női esélyegyenlőség a kreatív iparágakban. Café Bábel, 66, 37–77.
Hesmondhalgh, D. – Baker, S. (2011). Creative Labour: Media Work in Three Cultural Industries. Routledge. (A model of good and bad work, valamint Pay, hours, security, involvement, esteem and freedom fejezetek, 25–51., 113–138.)

KK_6B Mutassa be, hogy az A-tétel ismeretanyaga hogyan illusztrálható a szakdolgozatára vonatkoztatva vagy egy másik konkrét, gyakorlati példán.
Szakirodalom a tételhez
Ua., mint az A-tételnél.

KK_7A Melyek a platformizáció legfontosabb jellemzői és következményei?
Szakirodalom a tételhez
T
ófalvyT. (2020) Konvergencia a digitális médiatérben: a cross-media jelensége és amultiplatform vállalat, az iparági határok elmosódása, az ellátási láncmódosulása. In Gálik M. & Csordás T. (szerk.) A média gazdaságtanának kézikönyve. Médiatudományi Intézet, 250–255. https://nmhh.hu/dokumentum/210039/MK38web.pdf
TófalvyT. & Barna E. (2020): Nem csak egy playlist - A humán és algoritmikus ajánlórendszerek szerepe a digitális zeneipar társadalmi egyenlőtlenségeinek újratermelésében. In Bárány T., Hamp G. és Hermann V. (szerk.) Kulturálisiparágak, kánonok és filterbuborékok. Typotex, 150–168. https://www.typotex.hu/book/11457/barany_hamp_hermann_kulturalis_iparagak_kanonok_es_filterbuborekok. DragonZ. (2017) Platform-mozi: Gazdasági, strukturális és formai konvergencia a hollywoodi kommersz játékfilmben. Metropolis 2. https://metropolis.org.hu/platform-mozi.

KK_7B Mutassa be, hogy az A-tétel ismeretanyaga hogyan illusztrálható a szakdolgozatára vonatkoztatva vagy egy másik konkrét,gyakorlati példán.
Szakirodalom a tételhez
Ua., mint az A-tételnél.

SZÜK_1A
Sorolja fel és magyarázza az informális kommunikáció rejtett funkcióit a szervezetben! Legalább 5 funkciót nevezzen meg, és mindegyiket 1–2 mondatban értelmezze (pl. közösség-erősítés, tájékozódás/összehasonlítás, szűrés és döntéstámogatás, feszültséglevezetés, információáramlás felgyorsítása stb.).

SZÜK_1B
Mutassa be egy példán keresztül, hogyan „vesz át” feladatokat az informális kommunikáció a formálistól! Hozzon 1 esetet (pl. bizonytalan döntés, hiányos vezetői tájékoztatás, átszervezés előtti időszak), és térjen ki az alábbi szempontokra: milyen információhiány indítja be a pletykát / „folyosói hírt”, milyen hasznos funkciót tölt be (pl. navigálás, feszültségcsökkentés, gyorsítás), és milyen kockázatot hoz létre (torzulás, pánik, bűnbakképzés).

SZÜK_2A
Miért lehet „hasznos” a normaszegés, a konfliktus vagy az informális eltérés egy szervezetben? Mutassa be, hogyan segíthetnek a normák megerősítésében, a csoport összetartásában és a belső feszültségek kezelésében!

SZÜK_2B
Válasszon egy olyan esetet, amelyben a szereplők eltérnek a formális szabályoktól, és mutassa be, milyen feltételek mellett válhat ez konstruktívvá! Lehetséges példák: folyamatok lerövidítése, szabály kreatív megkerülése, nem hivatalos egyeztetés vagy ügyintézés, informális segítségkérés, „okosban” megoldott szervezeti helyzet. Térjen ki az alábbi szempontokra: 1. mi volt az eredeti szabály, és miért sérült meg; 2. milyen rövid távú haszna lett (működőképesség, tehermentesítés, gyorsítás); 3. milyen feltétellel marad vállalható, és mikor fordul át rombolóvá.

SZÜK_3A
A szervezeti integritás és a legitimitás dinamikája. Elemezze a Suchman-féle legitimitás-tipológia (pragmatikus, morális, kognitív) és a belső kommunikációban tárgyalt szervezeti igazságosság (Organizational Justice) elméletének összefüggéseit! Hogyan vezet a belső „eljárási” (procedural) és „interakciós” igazságosság sérülése (pl. a HR „Terms of Service” logikája miatt) a külső morális legitimitás elvesztéséhez? Érvrendszerében kapcsolja össze a pszichológiai szerződés megszegését (breach/violation) a „Loud Quitting” jelenségével mint reputációs kockázattal!

SZÜK_3B
A szervezeti integritás és a legitimitás dinamikája. Helyezze el a 3A tételben diagnosztizált belső konfliktust (pl. egy viralitást elérő munkavállalói leleplező videót) a Coombs-féle SCCT (Situational Crisis Communication Theory) mátrixában! Érveljen amellett, hogy egy ilyen helyzet miért sorolható a megelőzhető (Preventable) klaszterbe, és miért kontraproduktív itt a Benoit-féle IRT-modell „minimalizálás” vagy „tagadás” stratégiája! Vázoljon fel egy „Rebuild-stratégiát”, amely a társadalmicsere-elmélet (Social Exchange Theory) alapján állítja helyre a belső bizalmi tőkét!

SZÜK_4A
A közpolitikai tér (Public Affairs) és az issue-életciklus stratégiai összehangolása. Hasonlítsa össze az Agenda-Setting elmélet második szintjét (attribútumok) Entman keretezéselméletével (framing)! Mutassa be, hogyan használják az érdekérvényesítő koalíciók (ACF – Advocacy Coalition Framework) a „policy core” hiedelmeiket arra, hogy egy „formálódó” (Shaping) fázisban lévő issue-t a számukra kedvező attribútumokkal ruházzanak fel! Elemzésében térjen ki arra, hogyan lehet egy technikai issue-t (pl. környezeti szabályozás) morális keretbe helyezni a közvélemény mozgósítására!

SZÜK_4B
A közpolitikai tér (Public Affairs) és az issue-életciklus stratégiai összehangolása. Alkalmazza a Chase–Jones modellt egy, a 4A tételben tárgyalt, elhibázott keretezés következményeire! Ha egy vállalat elveszíti a narratíva feletti kontrollt (pl. a LEGO–Shell ügy mintájára), hogyan válik a „kiváltó esemény” (triggering event) hatására az issue azonnali krízissé? Értékelje, hogy a RepTrak-modell mely drivereit (különösen: Governance és Citizenship) veszélyezteti leginkább egy elvesztett Public Affairs küzdelem, és hogyan mérhető ez a „gap” (rés) a stakeholder-elvárások és a vállalati valóság között!

SZÜK_5A
Mi a különbség az előítélet, a sztereotípia és a diszkrimináció között?

SZÜK_5B
Ismertesse Elliot Aronson mozaikmódszerének (jigsaw method) lényegét!

SZÜK_6A
Ismertesse a torzulások három lehetséges fajtáját a társas jelenségekben!

SZÜK_6B
Melyek lehetnek a sémás információfeldolgozás előnyei és hátrányai?

SZÜK_7A
Melyek az univerzális érzelmi arckifejezések alapjául szolgáló érzelmek? Miért fontosak?

SZÜK_7B
Mire használhatja egy kommunikációs szakember a proxemikáról tanultakat?

Szakirodalom

SZÜK_1A Sorolja fel és magyarázza az informális kommunikáció rejtett funkcióit a szervezetben! Legalább 5 funkciót nevezzen meg, és mindegyiket 1–2 mondatban értelmezze (pl. közösség-erősítés, tájékozódás/összehasonlítás, szűrés és döntéstámogatás, feszültséglevezetés, információáramlás felgyorsítása stb.).
Szakirodalom a tételhez
SzvetelszkyZs. (2021). Rejtett szervezetek. A munkahelyi titok dinamikája. Typotex.ISBN: 978 963 279 934 6

SZÜK_1B
Mutassa be egy példán keresztül, hogyan „vesz át” feladatokat az informális kommunikáció a formálistól! Hozzon 1 esetet (pl. bizonytalan döntés, hiányos vezetői tájékoztatás, átszervezés előtti időszak), és térjen ki az alábbi szempontokra: milyen információhiány indítja be a pletykát / „folyosói hírt”, milyen hasznos funkciót tölt be (pl. navigálás, feszültségcsökkentés, gyorsítás), és milyen kockázatot hoz létre (torzulás, pánik, bűnbakképzés).
Szakirodalom a tételhez
SzvetelszkyZs. (2021). Rejtett szervezetek. A munkahelyi titok dinamikája. Typotex.ISBN: 978 963 279 934 6

SZÜK_2A
Miért lehet „hasznos” a normaszegés, a konfliktus vagy az informális eltérés egy szervezetben? Mutassa be, hogyan segíthetnek a normák megerősítésében, a csoport összetartásában és a belső feszültségek kezelésében!
Szakirodalom a tételhez
SzvetelszkyZs. (2021). Rejtett szervezetek. A munkahelyi titok dinamikája. Typotex. ISBN: 978 963 279 934 6

SZÜK_2B
Válasszon egy olyan esetet, amelyben a szereplők eltérnek a formális szabályoktól, és mutassa be, milyen feltételek mellett válhat ez konstruktívvá! Lehetséges példák: folyamatok lerövidítése, szabály kreatív megkerülése, nem hivatalos egyeztetés vagy ügyintézés, informális segítségkérés, „okosban” megoldott szervezeti helyzet. Térjen ki az alábbi szempontokra: 1. mi volt az eredeti szabály, és miért sérült meg; 2. milyen rövid távú haszna lett (működőképesség, tehermentesítés, gyorsítás); 3. milyen feltétellel marad vállalható, és mikor fordul át rombolóvá.
Szakirodalom a tételhez
SzvetelszkyZs. (2021). Rejtett szervezetek. A munkahelyi titok dinamikája. Typotex. ISBN: 978 963 279 934 6

SZÜK_3A

A szervezeti integritás és a legitimitás dinamikája. Elemezze a Suchman-féle legitimitás-tipológia (pragmatikus, morális, kognitív) és a belső kommunikációban tárgyalt szervezeti igazságosság (Organizational Justice) elméletének összefüggéseit! Hogyan vezet a belső „eljárási” (procedural) és „interakciós” igazságosság sérülése (pl. a HR „Terms of Service” logikája miatt) a külső morális legitimitás elvesztéséhez? Érvrendszerében kapcsolja össze a pszichológiai szerződés megszegését (breach/violation) a „Loud Quitting” jelenségével mint reputációs kockázattal!
Szakirodalom a tételhez
Suchman, M. C. (1995).Managing Legitimacy: Strategic and Institutional Approaches. The Academy ofManagement Review, 20(3), 571–610. https://doi.org/10.2307/258788. (A legitimitás típusainak megértéséhez).
Coombs, W. T. (2007).Protecting organization reputations during a crisis: The development and application of situational crisis communication theory. Corporate Reputation Review, 10(3), 163–176. https://doi.org/10.1057/palgrave.crr.1550049. (Az SCCT-modell alkalmazásához).
Rousseau, D. (1989).Psychological and Implied Contracts in Organizations. EmployeeResponsibilities and Rights Journal, 2(2), 121–139. https://doi.org/10.1007/BF01384942. (A pszichológiai szerződés elméleti hátteréhez).

SZÜK_3B
A szervezeti integritás és a legitimitás dinamikája. Helyezze el a 3A tételben diagnosztizált belső konfliktust (pl. egy viralitást elérő munkavállalói leleplező videót) a Coombs-féle SCCT (Situational Crisis Communication Theory) mátrixában! Érveljen amellett, hogy egy ilyen helyzet miért sorolható a megelőzhető (Preventable) klaszterbe, és miért kontraproduktív itt a Benoit-féle IRT-modell „minimalizálás” vagy „tagadás” stratégiája! Vázoljon fel egy „Rebuild-stratégiát”, amely a társadalmicsere-elmélet (Social Exchange Theory) alapján állítja helyre a belső bizalmi tőkét!
Szakirodalom a tételhez
Suchman, M. C. (1995).Managing Legitimacy: Strategic and Institutional Approaches. The Academy ofManagement Review, 20(3), 571–610. https://doi.org/10.2307/258788. (Alegitimitás típusainak megértéséhez).
Coombs, W. T. (2007).Protecting organization reputations during a crisis: The development and application of situational crisis communication theory. Corporate ReputationReview, 10(3), 163–176. https://doi.org/10.1057/palgrave.crr.1550049. (Az SCCT-modell alkalmazásához).
Rousseau, D. (1989).Psychological and Implied Contracts in Organizations. EmployeeResponsibilities and Rights Journal, 2(2), 121–139. https://doi.org/10.1007/BF01384942. (A pszichológiai szerződés elméleti hátteréhez).

SZÜK_4A
A közpolitikai tér (Public Affairs) és az issue-életciklus stratégiai összehangolásaHasonlítsa össze az Agenda-Setting elmélet második szintjét (attribútumok) Entman keretezéselméletével (framing)! Mutassa be, hogyan használják az érdekérvényesítő koalíciók (ACF – Advocacy Coalition Framework) a „policy core” hiedelmeiket arra, hogy egy „formálódó” (Shaping) fázisban lévő issue-t a számukra kedvező attribútumokkal ruházzanak fel! Elemzésében térjen ki arra, hogyan lehet egy technikai issue-t (pl. környezeti szabályozás) morális keretbe helyezni a közvélemény mozgósítására!
Szakirodalom a tételhez
McCombs,M. E., & Shaw, D. L. (1993). The Evolution of Agenda-Setting Research:Twenty-Five Years in the Marketplace of Ideas. Journal of Communication, 43(2),58–67. https://doi.org/10.1111/j.1460-2466.1993.tb01262.x (Különös tekintettel a második szintre és az attribútumokra).
Entman, R. M. (1993). Framing: Toward clarification of a fractured paradigm. Journalof Communication, 43(4), 51–58.https://doi.org/10.1111/j.1460-2466.1993.tb01304.x. (A framing négy funkciójának megértéséhez).
Chase,W. H. (1984). Issue Management: Origins of the Future. Issue Action Publications.( A Chase-Jones modell alapjaihoz).

SZÜK_4B
A közpolitikai tér (Public Affairs) és az issue-életciklus stratégiai összehangolása. Alkalmazza a Chase–Jones modellt egy, a 4A tételben tárgyalt, elhibázott keretezés következményeire! Ha egy vállalat elveszíti a narratíva feletti kontrollt (pl. a LEGO–Shell ügy mintájára), hogyan válik a „kiváltó esemény” (triggering event) hatására az issue azonnali krízissé? Értékelje, hogy a RepTrak-modell mely drivereit (különösen: Governance és Citizenship) veszélyezteti leginkább egy elvesztett Public Affairs küzdelem, és hogyan mérhető ez a „gap” (rés) a stakeholder-elvárások és a vállalati valóság között!
Szakirodalom a tételhez
McCombs,M. E., & Shaw, D. L. (1993). The Evolution of Agenda-Setting Research:Twenty-Five Years in the Marketplace of Ideas. Journal of Communication, 43(2),58–67. https://doi.org/10.1111/j.1460-2466.1993.tb01262.x (Különös tekintettel a második szintre és az attribútumokra).
Entman, R. M. (1993).Framing: Toward clarification of a fractured paradigm. Journal of Communication, 43(4), 51–58. https://doi.org/10.1111/j.1460-2466.1993.tb01304.x. (A framing négyfunkciójának megértéséhez).
Chase,W. H. (1984). Issue Management: Origins of the Future. Issue Action Publications. (A Chase-Jones modell alapjaihoz).

SZÜK_5A
Mi a különbség az előítélet, a sztereotípia és a diszkrimináció között?
Szakirodalom a tételhez
Smith,E. R. – Mackie, D. (2005). Szociálpszichológia. Osiris. 5. fejezet (Csoportokészlelése) és 6. fejezet (Társas identitás).

SZÜK_5B
Ismertesse Elliot Aronson mozaikmódszerének (jigsaw method) lényegét!
Szakirodalom a tételhez
Aronson, E. (1978). A társas lény. Akadémiai. 4. fejezet (Atársas megismerés)

SZÜK_6A
Ismertesse a torzulások három lehetséges fajtáját a társas jelenségekben!
Szakirodalom a tételhez
Aronson,E. (1978). A társas lény. Akadémiai. 4. fejezet (A társas megismerés)

SZÜK_6B
Melyek lehetnek a sémás információfeldolgozás előnyei és hátrányai?
Szakirodalom a tételhez
Smith,E. R. – Mackie, D. (2005): Szociálpszichológia. Osiris. 5. fejezet (Csoportokészlelése) Atkinson,et al. (eds.) (1994). Pszichológia. Osiris. 18-19. fejezetek.

SZÜK_7A
Melyek az univerzális érzelmi arckifejezések alapjául szolgáló érzelmek? Miért fontosak?
Szakirodalom a tételhez
Ekman,P. (1972). Universals and cultural differences in facial expression of emotion. In J. Cole (Ed.), Nebraska Symposium on Motivation. University ofNebraska Press. pp. 207–283; vagy magyar nyelven: Ekman, P. (2009). Beszédeshazugságok. Kelly.

SZÜK_7B
Mire használhatja egy kommunikációs szakember a proxemikáról tanultakat?
Szakirodalom a tételhez
Hall, E. T. (1966) Rejtett dimenziók. Háttér. Távolságok azemberek között és Proxemika, összehasonlító kulturális perspektívábancímű fejezetek.
Teendők, menetrend
  • Jelentkezés záróvizsgára – a szorgalmi időszak utolsó előtti hét (értesítést fogsz kapni a pontos határidőről)
  • A Neptun-jelentkezést követő napokban minden hallgató, aki jelentkezett a záróvizsgára, levélben megkapja tőlünk annak a felületnek a linkjét, amelyen megjelölheti/véglegesítheti a záróvizsga fő témakörét.
  • A megadott határidőig add meg, hogy melyik témakörből szeretnél záróvizsgázni!
  • A témakörök kiválasztása után meghirdetjük a záróvizsgák időpontját és a záróvizsga-bizottságok összetételét. Minden hallgató olyan záróvizsgán fog részt venni, amelyet a témavezetőjének tanszéke szervez.
  • Zárd le sikeresen a kurzusaidat, megszerezve az abszolutóriumhoz szükséges krediteket!
  • Add le a szakdolgozatot!
  • Készülj a záróvizsgára: a szakdolgozat-védésre, illetve a záróvizsgatárgy-feleletre
Záróvizsga időpontja
A záróvizsgák időpontja a kommunikáció és médiatudomány BA szakon:
Záróvizsga időpontok
Szociológia és Kommunikáció Tanszék

Kulturális kommunikáció témacsoport
2026.06.29 - 07.10.
Médiakommunikáció témacsoport
2026.06.29. - 07.10.
Szervezeti és üzleti kommunikáció témacsoport
2026.06.29 - 07.10.

Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
2026.06.29. - 07.10.

BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék

1111 Budapest, Egry József u. 1. E.ép. 7. emelet, 715.

© 2023 BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék

Site by, Roland Jenei & Csincsák Fanni